Száraz szem

A száraz szem korunk egyik leggyakoribb szemészeti problémája, melyre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektessünk.

image

A világon minden harmadik embernek problémát okoz a száraz szem, az esetek nagy többségében pedig egyéb szemészeti kórképekhez is társul.

A szem felszínét, pontosabban a kötőhártyát (conjunctiva) és a szaruhártyát (cornea) egy 10 mikrométer vastagságú könnyfilm réteg borítja. Ennek szerepe, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű tápanyagot, védje a szem felszínét, valamint a szembe kerülő kisebb anyagokat kimossa. Mindezt úgy biztosítjuk, hogy egy pislogás alkalmával szétoszlatjuk a megfelelő mennyiségű könnyfilmet. Ha nem pislognánk, akkor nagyon hamar kiszáradna a szemünk, ezzel nagy bajt okozva a külvilággal kapcsolatban álló epithel rétegnek.

A száraz szem hátterében többféle ok állhat, de leggyakrabban a könnymirigy működésének zavara áll fenn. Ennek hatására csökken a könnyfilm mennyisége és minősége is. (Gyakran előforduló probléma a könny túl gyors elpárolgása a szem felszínéről – pl. légkondicionált helységben való hosszabb tartózkodás) Emellett a kivezető csövek elzáródása, a szemrészárás és pislogás rendellenessége, a Meibom-mirigy túlműködése valamint a kötőhártya kehelysejtjeinek pusztulása különféle károsodások is a szem szárazságához vezethetnek.
A mai rohanó világban nem kerülhetjük el a különböző monitorokról való túlzott olvasást, a légkondicionált helységeket, a nagyvárosokban keringő nagy mennyiségű port, dohányfüstöt, vagy akár az öregedést. Ezek mind befolyásolhatják, irritálhatják szemünket, ezért a diagnózisnál fontos ezen tényezők ismerete.

Mind a szubjektív tünetek, mind az objektív tesztek részét képezik a pontos szemészeti diagnózis felállításának.
Szubjektív tünetek:

  • Reggelente nehezen nyitja ki a szemét
  • Napközben égő, viszkető érzése van, mintha belement volna valami
  • Alkalmanként könnyezik a szeme (ellentmondásos, de a szem reflexes könnytermelésbe kezd, viszont ennek minősége nem egyezik meg a normál könnyel)
  • Néha homályosan lát, de pislogás után ez eltűnik
  • Fényérzékenység
  • Szemfáradékonyság
  • A nap végére erősen bepirosodik a szem

Objektív tesztek:
A diagnózis felállításának elengedhetetlen feltétele a páciens pontos kikérdezése, különös tekintettel arra, hogy mely napszakokban jelentkeznek a problémák, milyenek a munkahelyi körülmények, valamint fennáll-e egyéb általános betegség. A diagnózis 3 alapvető vizsgálaton alapszik.

  • A Schirmer-teszt elvégzését követően a könnytermelés mennyiségéről kapunk információt. Egy itatós szűrőpapír segítségével, amit az alsó szemhéj alá teszünk a szemzug közelébe, merjük a termelt könnyet. Amennyiben a teszt értéke kisebb, mint 10mm/5 perc, akkor beszélünk szemszárazságról.
  • A BUT (break-up-time, könnyfilm felszakadási idő) érték meghatározásánál fluorescein festék segítségével mérik a réteg egységességét. Kóros eredményt kapunk, ha ez az érték kevesebb, mint 9 másodperc.
  • A kötő- és szaruhártyára felvihetünk speciális citológiai festékeket (pl. bengál vörös), melynek segítségével vizsgálhatjuk a kehelysejtek mennyiséget, ill.sérüléseit. A betegség során sérülhet a cornea (szaruhártya) is. Az eredményeket egy skála alapján értékelik és pontozzák. Amennyiben a corneafestődésra adott pontok meghaladják a 4-et, száraz szem diagnózisa áll fenn.

A fent említett teszteken kívül a réslámpás vizsgálat során egyéb gyakran előforduló tüneteket is észrevehetünk, ilyenek a kötőhártyában lévő tágult erek, ill. a benne úszkáló/foszló hámhiányok. Amennyiben ezen tesztek közül legalább 2 pozitív eredményt ad, érdemes felkeresni egy szemész szakorvost.

image

A kezelés minden esetben személyre szabottan kialakított könnypótlást igényel. Célunk, hogy a szem számára megfelelő mennyiségű könnyfilm réteg álljon rendelkezésre. Ezt enyhébb esetekben életmódbeli változásokkal is elérhetjük, kerüljük a füstösebb helyeket, ne felejtsünk el gyakrabban pislogni, ill. legyünk kevesebbet monitorok előtt. Azonban az esetek többségében műkönnyre van szükség a megfelelő könnyfilm réteg biztosításához. Ezek cseppek, gélek, kenőcsök formájában érhetők el, attól függően milyen esetekben kell őket alkalmazni. Feladatuk a szem nedvesen tartása óráékon át. Nagyon fontos a készítmény kiválasztása, mert ez a típusú kezelés akár évekig is eltarthat. Leggyakrabban éjjel lefekvés előtt és reggel érdemes őket használni, de panasz esetén bármikor használhatóak. (Érdemes tartósítószer nélküli készítmények között válogatni.)
Súlyosabb esetekben szükségessé válhat óraüvegkötés vagy úszószemüveg használata a könny elpárolgásának megakadályozása érdekében. Amennyiben a cornea felszínen fekélyek is megjelennek, akár szaruhártya átültetés is indokolt lehet.
Ritkább esetekben a könnypontok ideiglenes vagy végleges elzárásával is próbálkoznak, azért, hogy még több könny maradjon a szaru- és kötőhártya felszínen.

A terápia kiválasztásánál fontos elkülöníteni a chronicus conjunctivitistől, mert annak kezelését gyulladáscsökkentő szemcseppekkel kezdjük.

A keratoconjunctivitis sicca gyakran jár együtt egyéb szisztémás autoimmun betegséggel, köztük a Sjögren-szindróma részjelenségeként fordul elő a leggyakrabban.

Utolsó módosítás: 2013.07.26.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *