Zöldhályog (glaucoma)

A zöldhályog (glaucoma) a vakság második leggyakoribb oka a világon.

A zöldhályog (glaucoma) kialakulásáért az ideghártyában (retina) lévő látóideg rost (n. opticus) felgyorsult károsodása a felelős, mely funkcionális látótérkiesést, ill. látásromlást okoz. Nagyon fontos, hogy a folyamatra, mint betegségcsoport tekintsünk, mivel nem egyetlen betegségről van szó.

Glaucomás látóidegfő, peremterület veszteségSource: Marketown Optical

Glaucomás látóidegfő, peremterület veszteség
Source: Marketown Optical

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a glaucoma a vakság második leggyakoribb oka a világon, a szürkehályog (cataracta) után. A Földön ma kb. 73 millió ember szenved zöldhályogban, közülük minden 10. mindkét szemére megvakul. Általában a 40 éves korosztály 2%-át érinti a betegség, és gyakran mutat családi halmozódást is. Ezért érdemes a rokonok szemészeti vizsgálatát is elvégezni. A glaucomára jellemző, hogy a panaszok a betegség előrehaladottabb állapotában jelentkeznek, így a páciensek csak későn fordulnak szakorvoshoz. Kezelés nélkül akár visszafordíthatatlan látásvesztés is kialakulhat, ami még inkább kiemeli a korai diagnózis fontosságát.

A betegség legvalószínűbb okai között szerepel a szem intraoculáris nyomásának megemelkedése, ami normálisan 10-21 Hgmm között van. Ennek ellenére az emelkedett szemnyomás nem jelenti azt, hogy valaki ebben a betegségben szenved!

Ennek hátterében a csarnokvíz termelésének és elvezetésének egyensúlyzavara áll,  ami kihat az ideghártya és a látóideg vérellátásra is. Gyakrabban fordul elő az elvezetés zavara, ritkább esetekben pedig a termelés fokozódása. Mindamellett normális szembelnyomás esetén is kialakulhat glaucoma.

A rizikófaktorok között szerepel a kor, az etnikai hovatartozás, a magas vérnyomás, a diabetes mellitus, az erős rövidlátás (myopia) vagy akár kortikoszteroid kezelés is. Az okuláris perfúziós nyomás nagymértékű ingadozása is hozzájárulhat a kialakuláshoz.

Glaucoma kialakulásaSource: Glaucoma Research Foundation

Glaucoma kialakulása
Source: Glaucoma Research Foundation

A zöldhályog különböző típusainak megértéséhez néhány folyamattal, anatómiai képlettel meg kell ismerkednünk. A szemnyomás fenntartásáért a csarnokvíz termelése és elvezetése közötti egyensúly a felelős.
A sugártest (corpus ciliare) hámja termeli a csarnokvizet, ami a hátsó csarnokból, a pupilla területén keresztül jut az elülső csarnokba, ahol a csarnokzugban távozik a szemből.
A csarnokzug több képletből áll, ezek közül a legfontosabb a trabeculáris hálózat, melyen keresztül a Schlemm-csatornába jut a csarnokvíz, ahonnan pedig az orbita vénás rendszerébe vezet az út. Ezek az útvonalak szűkülhetnek be vagy záródhatnak el teljesen.

A tünetek sajnálatos módon meglehetősen későn jelentkeznek, ezért kénytelenek vagyunk a páciens szubjektív panaszaira, az általa körülírt látótérkiesések mértékére/milyenségére és az objektívan mért diagnosztikus jelekre hagyatkozni.

  • Az elsődleges nyitott zugú glaucomára különösen jellemző a tünetmentesség, ezért is javasolják a rendszeres szemészeti szűréseket.
  • Hányinger, hányás rossz közérzet jellemző az elsődleges zárt zugú glaucomára.
  • A glaucomás roham során a szem tapintásra kőkemény, vörös. A hirtelen bekövetkező látásvesztés, fájdalom és a fényforrások körüli színes karikák, azonnali, sürgős szakorvosi ellátást igényelnek!
  • Néhány óra alatt kialakuló, általában az egyik szemet érintő szemfájdalom, homlokfájdalom.
  • Funkcionális látótérkiesés, ill. látásromlás, a folyamat előrehaladtával csőlátás ill. vakság is kialakulhat.
  • Az érintett szemen pangásos belövelltség, pupilla tág, fényre nem vagy kevésbé reagál.

A diagnózis során törekedni kell a minél korábbi glaucomás állapot felismerésére, annak érdekében, hogy minél több retinális ganglionsejtet megőrizzünk.

  • A legalapvetőbb, akár szabad kézzel is elvégezhető vizsgálat a szemnyomás becslése tapintással. (Leginkább az akut zárt zugú glaucomás roham során alkalmazzák.)
  • Ma az intraocularis nyomásmérésre applanatiós elven működő tonométereket használnak a gyakorlatban. A legelterjedtebb készülék a réslámpába épített Goldmann-tonométer, mely érzéstelenített szem esetén, fluorescein oldat segítségével méri az intraocularis nyomást. Ne felejtsük el, hogy reggel általában magasabb a szemnyomás.
  • Néhol az ún. Tono-Pen-t is alkalmazzák, mellyel gyorsan és egyszerűen mérhetnek szemnyomást a szakorvosok.
  • Mivel a betegségre jellemzőek a látóterek kiesése, ezért a Goldmann-féle kinetikus látótérvizsgálat (perimetria) különösen fontos diagnosztikus eljárás. A Goldmann-periméter segítségével a teljes látótér kinetikus vizsgálatát végezzük, azért, hogy eldöntsük, neurológiai vagy glaucomás jellegű kieséssel állunk szemben.
  • A csarnokzug vizsgálatát Goldmann-hármastükör segítségével végezzük. Ezt a vizsgálatot gonioscopiának hívjuk és a csarnokzug elzáródásának okára következtethetünk vele.
  • Szemtükrözéssel, kritikus fúziós frekvencia (CFF) meghatározásával és egyéb képalkotó eljárásokkal fontos a látóidegfő területének folyamatos vizsgálata, mellyel jellemezni tudjuk a folyamat progresszióját.

A zöldhályogot feloszthatjuk elsődleges (primer) és másodlagos (secunder) glaucomára, ill. nyitott és zárt zugú glaucomára.
Kezelésüket a felosztással összevontan, az alábbiakban ismertetem.

Elsődleges glaucomák:

  • Nyitott zugú glaucoma

    Nyitott zugú glaucoma
    Forrás: Glaucoma Research Foundation

    Primer nyitott zugú glaucomáról beszélünk az esetek 90%-ban, akkor, ha a csarnokzug nyitott, de a trabecularis rendszer tömöttebbé vált. Ilyenkor csökkent az áteresztő képesség és így lassan emelkedni kezd a szemnyomás, ami 21-40 Hgmm között lehet. Ezt követi a látóidegfő keringési zavara, sajnos észrevétlenül. Általában mindkét szemet érinti.

    • juvenilis glaucoma – 35 éves kor alatt jelentkező típus, feszítő érzéssel járó különösen magas szemnyomás értékek jellemzik
    • normális nyomású glaucoma – nincs megemelkedett szemnyomás, de annál inkább kifejezettebb látóidegfői keringésszabályozási zavar

    A kezelés során a legfontosabb a szemnyomás csökkentése. A kezelésnek három módja lehetséges:
    Szemcseppkezelés: Rengeteg típusú és összetételű szemcsepp áll rendelkezésre, melyeket akár kombinálhatóak is. Ezeket a szemcseppeket a betegnek élete végéig kell használnia, ezért a mellékhatásokra is figyelni kell. Leggyakrabban alkalmazott cseppek a béta-receptorblokkolók (Timolol 0,25%, 0,5%; Levobunolol 0,25%, 0,5%), melyek a csarnokvíz termelését csökkentik.
    Lézeres beavatkozás: A legfontosabb eljárás a lézer trabeculoplastica, mely során a trabeculáris hálózat átépülését érjük el lézerfény segítségével. Ezáltal könnyebben vezetődik el a csarnokvíz.

    Műtét: A trabeculectomia a leggyakrabban alkalmazott filtrációs műtéti eljárás, amikor is a felszívódást segítjük elő. Egy másik gyakori műtéti eljárás a cyclophotocoagulatio, ahol a csarnokvizet termelő hámsejteket részlegesen roncsoljuk. Amennyiben ez a sclerán keresztül történik és fagyasztást is alkalmazunk, akkor cyclocryotherapia-ról beszélünk.

  • Zárt zugú glaucoma

    Zárt zugú glaucoma
    Forrás: Glaucoma Research Foundation

    Primer zárt zugú glaucoma során a szívárványhártya (iris) zárja el a szemet, így a csarnokvíz nem képes elhagyni a szemet.
    A szivárványhártya pupilláris széle túl szorosan fekszik a szemlencse elülső felszínéhez, így a hátsó csarnokban felhalmozódik a csarnokvíz és a szivárványhártya elődomborodik. Ebben az esetben akár 50-70 Hgmm is lehet az intraocularis nyomás.
    Ekkor következhet be hirtelen fellépő látásromlás (glaucomás roham), melyhez nagy mértékű fájdalom is társul. (Főleg az esti órákban jelentkezik.)
    Általában az egyik szemet érintő, nagyon erős fájdalom kíséretében megjelenő, ködös, látásélesség csökkenés jellemzi. A kezelési módszerek megegyeznek a nyitott zugú glaucománál leírtakkal.
    Elsődlegesen szemcseppeket alkalmazunk, majd ha ezek hatástalanok az iris lézerkezeléséhez folyamodunk. Glaucomás roham esetén agresszív szemcsökkentő kezelés szükséges, mert néhány napon belül vaksághoz vezethet ez az állapot.


    Basalis lézeriridotomia
    során pontszerű nyílást készítenek, aminek hatására a pupilláris blokk következtében létrejövő elvezetési akadályt véglegesen meg tudjuk szüntetni. A fenti videón egy animáció mutatja hogyan.
    Ritka esetben filtrációs trabeculectomia is elvégezhető.

  • Primer veleszületett glaucoma során a csarnokzug képleteinek fejlődési rendellenessége következtében nem fejlődtek ki a csarnokvizet elvezető képletek. Kezeletlen esetekben a szemgolyó mérete óriásira megnő, még gyermekként elveszítheti látását a gyermek, ezért műtéti úton kell szabaddá tenni a csarnokzugot.

Másodlagos glaucomák: egyéb szemészeti probléma miatt emelkedik meg a szemnyomás, kezelésük megegyeznek a primer glaucomákéval.

  • Secunder nyitott zugú glaucoma típusai:
    • A trabecularis hálózat eltömődése (pl. daganatos sejtek, vvt)
    • Kóros változás a trabeculáris hálózatban (pl. kortikoszteroid indukálta glaucoma)
    • Szem vénáiban megnő a nyomás (pl. daganat)
  • Secunder zárt zugú glaucoma
    • Az iris szövetét membrán húzza a csarnokzugba (pl. gyulladásos eredet)
    • Pupilláris blokk mechanizmusú (valami nyomja a pupillát)
    • Csarnokvíz keringésének kóros megváltozása (térfogattöbblet a szem mélyebb részeiben, pl. a sugártest és a szivárványhártya előretolása következtében. )

    Fontos a kísérő betegségek kezelése, főleg a cukorbetegségben szenvedő pácienseknél, akiknél nagy az esély a szövődményként kialakuló másodlagos glaucomára.

A zöldhályog kezelés során a fő cél a retinális ganglionsejt pusztulás megállítása és az aktuális látás megőrzése. Sajnos a kezelések ellenére nem tudunk javítani a látáson vagy a látótér nagyságán, de megfelelő szakorvosi felügyelettel a folyamat lassítható, bizonyos esetekben megállítható. A rendszeres szemészeti kontroll vizsgálatok, valamint szemnyomáscsökkentő szemcseppek használata elengedhetetlen, a jelentkező mellékhatásokkal pedig keressen fel szemész szakorvost.

Utolsó módosítás: 2014.01.02.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *