Árpa (hordeolum), jégárpa (chalazion)

A szemhéjban elhelyezkedő mirigyek leggyakoribb betegségei: az árpa (hordeoulum) és a jégárpa (chalazion), melyeket gyakran összekevernek egymással.

A szemhéj 4 rétegből áll, melyből a bőr és a m. orbicularis oris alkotja a külső szemhéjlemezt, míg a pillavz (tarsus) és a conjunctiva tarsi alkotja a belső szemhéjlemezt. A pillavázban foglal helyet a faggyúszerű váladékot termelő Meibom-mirigy, mely biztosítja a könnyfilm lipidrétegét. A pillaszőrök mellett találhatóak a faggyúmirigy termelésért felelős Zeis-mirigyek, valamint a Moll-mirigyek, melyek módosult verejtékmirigyekként funkcionálnak.

A szemhéjak legfontosabb feladata a szemgolyó védelme a külső behatásoktól és a kiszáradástól.

Árpa (hordeolum)

Árpa (hordeolum, stye)
Forrás: A.D.A.M. Images

Árpa (hordeolum)

Leggyakrabban a következő körülmények hajlamosítanak az árpa kialakulására: legyengült immunrendszer, nem megfelelő higiénes körülmények (poros környezet, mosakodás), fertőző betegségek (leggyakrabban Staphylococcus fertőzés), szemhéjak erős dörzsölése, túlzott sminkhasználat, bárkinél kialakulhat, de felnőtteknél gyakoribb (magasabb androgén hormonszint miatt).

A szemhéj duzzadt, piros, fájdalmasan lüktet, gyakori, hogy göb jelenik meg a szemhéjakon, kötőhártya bepirosodik, váladékozás, látási zavarok alakulnak ki.

A szemhéjak vizsgálatakor elégséges a szemhéjak és környezetének alapos megtekintése, szükség esetén réslámpa segítségével. A szemrés tágassága (normálisan 6-10 mm széles) segíthet a folyamat előrehaladásának megállapításában. Ezenkívül megállapítjuk a színeltéréseket, kiemelkedő elváltozásokat, szemhéjak és pillaszőrök állását.

Belső árpa, Meibom-mirigy gyulladása

Belső árpa, Meibom-mirigy gyulladása
Forrás: EyeRounds.org

Külső árpa, Forrás: Online Journal of Ophthalmology

Külső árpa
Forrás: Online Journal of Ophthalmology
www.atlasophthalmology.com

 

A szemhéjmirigyek akut gyulladásai közül az ún. belső árpa a gyakoribb. Ezt a Meibom-mirigyek gyulladása okozza, és a szemhéj szemgolyó felöli oldalán nyílik. Ritkább az ún. külső árpa, melyet a Zeis- vagy Moll-mirigyek gyulladása okoz, és a bőrrel fedett külső felszínre nyílik.

Súlyosabb esetben számítanunk kell a szemhéjon elhelyezkedő tályogra, valamint sinus cavernosus thrombosisra (agyidegeket, carotis artériát, sympaticus idegfonatot tartalmazó agyalapi vénás öböl gyulladása, vérrögös elzáródás következtében kialakuló szemdagadás, szemidegbénulás). Fontos, hogy diabetes mellitus esetén számoljunk a többszörös recidívákkal.

Az árpa általában 1-2 héten belül spontán kifakad és gyógyul. Akár nagyobb mennyiségű genny is ürülhet belőle, ez a gyógyulás jele. Amennyiben nem fakadt még ki, az általánosan elfogadott terápia az ún. párakötés, melyet helyesen elvégezve akár otthon is alkalmazhatunk.

A párakötéshez 4×4 cm-es, gyógyszertárban kapható gézlapocska (Mull-lap), valamilyen semleges szemkenőcs – pl. Irgamid -, egy nejlon zacskóból kivágott kerek folt, vatta és hosszú ragtapasz csíkok szükségesek. Az érintett szemhéjat bekenjük a kenőccsel, ha belső árpáról van szó, a szemrésbe kenünk a krémből egy keveset. A lehunyt szemre egy száraz gézlap, arra egy tiszta vízbe mártott, majd jól kinyomkodott vattapogácsa kerül, efölé a nejlon folt vízzáró-réteg, majd a legtetejére még egy gézlap. Ezt a réteges kötést ragtapasszal rögzítjük a homlokon és az arcon.”

Nagyon fontos, hogy ne próbáljuk meg otthon kinyomni az árpát, mert a kötőszövetek közé préselhetjük a gennyet, ami súlyos következményekkel járhat.

Azonban előfordulhat, hogy a beszűrődés csúcsát – Lidocainos érzéstelenítést követően – meg kell nyitni. (Ez szemészeti ambuláns rendelés során is elvégezhető.) Drain behelyezésével, ill. antibiotikus kenőccsel ki lehet egészíteni a kezelést. Ilyen esetben is érdemes párakötést felhelyezni.

Jégárpa (chalazion)

Jégárpa
Forrás: Online Journal of Ophthalmology
www.atlasophthalmology.com

A Meibom-mirigyek krónikus gyulladása esetén jégárpáról beszélhetünk. Ilyenkor a mirigyek kivezető csövei elzáródnak, és a dilatált mirigyek körül krónikus gyulladás alakul ki, a granulomatosus gyulladás szövettani jeleivel együtt.

Szinte mindig megjelenik egy fájdalmatlan borsó méretű duzzanat a felső szemhéj középső részén, mely 4-6 hét alakul ki. Nagyobb méretű duzzanat esetén akár látásromlás is kialakulhat. A kivezetőcsövek váladékának spontán kiürülése következtében újra és újra megjelenhet és eltűnhet.

A Moll-féle mirigyek ún. retenciós cystái nem ritkák. Általában az alsó szemhéj szélén növekvő apró, víztiszta folyadékkal telt hólyagocskák megnyitása után a szúró érzés azonnal megszűnik.

A szemész szakorvos egy Chalazion-csípő segítségével – ügyelve a steril körülményekre – befogja a jégárpát, és a szemhéjszélre merőlegesen megnyitja. (Ez is elvégezhető szemészeti ambuláns rendelés során.) El kell távolítani a rostos tokot is, a recidívák elkerülése érdekében.
Recidívák kialakulása esetén szövettani vizsgálat szükséges a meibom carcinoma (rosszindulatú daganat) jelenlétének kiderítése céljából. A kezelés végeztével párakötést helyeznek fel, és antibiotikumos kenőcsöt kap a páciens.

Külső árpa az alsó szemhéjon, jégárpa a felső szemhéjon
Forrás: Online Journal of Ophthalmology

Az árpa és a jégárpa elkülönítése nem egyszerű feladat, olykor mindkét elváltozás egyszerre jelenik meg az egyik oldalon.

Utolsó módosítás: 2014.01.02.

Források:
The College of Optometrist
Medscape
A.D.A.M. Images

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *