Az uvea és az uvealis melanoma
A szemgolyó külső (rostos) burka és az ideghártya (retina) között helyezkedik el a középső burok, a tunica vasculosa. Másnéven az uvea, mely három részből áll: szivárványhártya (iris), sugártest (corpus ciliare) és érhártya (chorioidea).
Az uvea (érhártya) fejlődése, anatómiája
- Choroidea
- Iris
- Corpus ciliare
Az uvea betegségei:
- Gyulladások:
- Iritis acuta, iridocyclitis acuta, iridocyclitis chronica
- Intermedier uveitis
- Chorioretinitisek (choroidea gyulladásai)
- Endophthalmitis – panophthalmitis
- Phacogen uveitis
- Disztrófiák, degenerációk
- Daganatok
- Jóindulatú daganatok
- Rosszindulatú daganatok
Az uvealis melanoma a szem leggyakoribb primer intraocularis, malignus daganata az itt található melanocytákból indul ki, érintve az uvea mindhárom szegmensét. Leggyakrabban (85%) az érhártya (chorioidea) területén fordul elő, azonban kb. 9%-ban a sugárizom (corpus ciliare) és 6%-ban a szivárványhártya (iris) területe is érintett lehet (Süveges, Szemészet, 2010). A gyakoribb korai felismerés következtében az iris melanoma rendelkezik a legjobb prognózissal, míg a sugártesti melanoma a legrosszabbal. Az uvealis melanoma a környező szöveteket is gyakran infiltrálja, a sclerát áttörve a szemüregbe is beterjedhet.
Az uvealis melanoma egy ritka, de rendkívül agresszív szemészeti daganat. Incidenciája Európában 2-8 fő/millió lakos/év, pontos hazai adatok azonban nem állnak rendelkezésünkre. Becslések szerint a hazai incidencia kb. 5-7 fő/millió lakos/év-re tehető. Az ismert kockázati tényezők száma csekély, de a kialakulásban szerepet játszik a napfény expozíció, az oculodermalis melanocytosis, a dysplasticus naevus szindróma, valamint különböző kromoszóma (3-as, 6-os, 8-as, 9-es) károsodások.
A jelenleg elérhető terápiás lehetőségek ellenére, a betegek 50%-ánál metasztázis alakul ki, és az áttétben szenvedő betegek átlagos túlélési ideje mindössze 2-8 hónap. Ennek hátterében az állhat, hogy a chorioidea a szervezet legsűrűbben erezett szövete, így a távoli metasztázisok kialakulásának lehetősége igen nagy. A prognózis függ a tumor szövettani típusától, elhelyezkedésétől, nagyságától, a pigmentáltsági foktól, valamint az életkortól is. Csak hematogén úton ad metasztázist, mivel a chorioidea nem rendelkezik nyirokelvezetéssel. Az áttétképzés helye leggyakrabban a máj, de előfordulnak tüdő, csont, gerincvelői, valamint agyi metasztázisok is.
A diagnózisban fontos szerepe van a pácienseknél tapasztalható panaszoknak ill., a rutin szemészeti vizsgálatoknak. A diagnózis felállítására leggyakrabban réslámpás vizsgálatot, ultrahangot, FLAG-ot, color Dopplert, valamint gonioscopos vizsgálatot használnak a szakorvosok.
Jellegzetes tünetek közé tartozik az elhelyezkedéstől függő látótérkiesés, látáscsökkenés, irisben elhelyzekedő sötét folt, a pupilla szabálytalansága, elhúzottsága, valamint különféle úszkáló homályok megjelenése is.
A jelenlegi szisztémás terápiás lehetőségek korlátozottak, mivel az uvealis melanoma kemorezisztens. Hazánkban elérhető kezelési formák az Argon lézer fotokoaguláció, dioda lézer kezelés (TTT), és a plaqueterápia (Ruténium 106 kontakt béta irradiatio), de még manapság is viszonylag gyakran kerül sor enucleatio-ra, ami a szemgolyó teljes eltávolítását jelenti (Süveges, Szemészet, 2010).
Mivel a bulbus eltávolítását évekkel-évtizedekkel követően is kialakulhatnak távoli áttétek, a tumor kialakulásának feltételezhetően már igen korai stádiumában a daganat sejtek egy csoportja „elvándorol” más szövetekbe, szervekbe, és ott „rejtőzködik” egy adott stimulusra várva, s így az uvealis melanoma lehet a halál „eredeti oka”. Ezért is elengedhetetlenül fontos lenne az uvealis melanomában szenvedő betegek megfelelő követése, monitorozása, valamint szükséges lenne egy ma még nem létező országos (szemészeti) tumorregiszter létrehozása.
- Sérülések
Az uvealis betegségek kezelése
Utolsó frissítés: 2014.01.02.